A FEHÉR-KÉK BELGA HÚSMARHA

A fajta genetikai megalkotásánál cél a világon egyedülálló módon a culard jelleg rögzítése volt az eredetileg kettős hasznosítású, a durham-tól származtatott fkb. "MIXTE" típusából. Mintegy 40 éve kezdődött ebből a fajtából a "VIANDE" (hús} típus elkülönítése.

A szelekció elsősorban a fenotípusra irányult és a magas örökölhetőséggel jellemezhető tulajdonság, a "húsformák", így is gyors genetikai előrehaladást hozott. Magyarázható ez azzal, hogy a fajtánál a culard jelleget R.HANSET (1993) közlése szerint legalábbis részben recesszív gén jeleníti meg.

A következetes szelekció olyan nagyfokú homozigóciához vezetett, hogy mára a fajta a megkívánt tulajdonságokat illetően rendkívül homogén.

A fkb fejlődése fiatal korban gyors, később hosszan elhúzódó, teljes kifejlettségét 5 éves korára éri el.be.

Húsformáira a duplafarúság a jellemző: hatalmas far és combizomzattal, széles, mélyen barázdált háttal, jól izmolt vállal és lapockával. Szokásos hizlalási végsúlya 650-750 kg közötti.

Vágási kihozatala, színhúsaránya valószínűtlenül magas, míg csont és faggyú aránya rendkívül alacsony.

Az egyes izmok, izomcsoportok méretei jelentősen nagyobbak más fajtákhoz képest, így a színhús mennyiségen belül megnövekedik az első osztályú húsok aránya

Első elléskori életkora 25-30 hónapos kor között elfogadott Belgiumban, bár ennek ott kisebb jelentősége van, mivel az értékesebb üszőket gyakran embriónyerésre használják.

A Belgiumon kívüli világ számára a fajta legfőbb árnyoldala a fajtatíszta tenyésztésben - tehát hangsúlyozottan a fajtatisztánál - a császármetszéses szülések magas aránya. Ivadékvizsgálatból nyert adatok 70-80 %-os hányadról tanúskodnak. A császármetszések gyakoriságát nem a borjak nagy szülési súlya, hanem a borjú anatómiai felépítése okozza -hazájában az ivadékvizsgálati eredmények 44 kg-os vegyesivarú szülési átlagsúlyról tanúskodnak, amely önmagában nem indokolná a fentieket.

Belgiumban rutinműtétté fejlődött a császármetszés, amellyel a tenyésztők számolnak. (Hazai két törzstenyészet-jelöltünk - Ostffyasszonyfa és Kajászó - állatorvosai egyszeri 3-4 napos tanulmányúton belga kollégáiktól a módszert igen sikeresen átvették.) Egy tehénen átlagosan három alkalommal végeznek császármetszést. Ezt követően az átlagos minőségű tehenet levágják - ilyenkor még igen jó vágóértéket jelent - a genetikailag értékesebb egyedeket embrió donorként jól hasznosítják Természetesen kivételesen vannak 5-6 műtéttel is terhelhető egyedek.

A sikeres és ismételhető műtétek legfőbb titka az elmondás szerint, hogy az ellés közeledtének első jeleire állatorvost hívnak, aki tapasztalatai alapján dönt a természetes, vagy a műtéti borjazás mellett és azt megelőzően kezd a műtéthez, mielőtt a borjú a szülőútba ékelődne.

Mint azt a fejezet elején említettük, a duplafarúság génje nagyrészt recesszív módon van jelen. A fajta e tulajdonságra nézve homozigótának tekinthető. A homozigóta egyedek párosítása esetén különböző közlések szerint az utódok 85-86 %-a lesz duplafarú, de a 14 % is hordozza e tulajdonság génjét, amelyet ebben az arányban modifikátor gének nyomnak el.

A genetikai struktúra e jellemzői teszik különösen alkalmassá a fajtát haszonállat előállító keresztezésre, mivel:

• más fajtákkal keresztezve a heterózigóta állapot az első (F1)nemzedékben törvényszerű,
• heterózigóta állapotban a recesszív gén nem tudja érvényre juttatni a teljes duplafarúságot, ezért az ellési komplikációkat nem fokozza a partnerfajtát jellemző arányhoz képest,

a fajta alapizmoltságát, testarányait, testösszetételét tekintve az egyszeri keresztezés egy köztes típust eredményez.

A MAGYARORSZÁGI TENYÉSZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK

A cél a fajta vázolt sajátos genetikai szerkezete és a mai magyar nemzetgazdaság tőkehiánnyal jellemezhető állapotának eredőjeként a következő:

• viszonylag kis létszámú (80-100 tehén) tisztavérű törzsállomány hazai létesítése belgiumi genetikai bázisra alapozva (embrióimport, értékes spermaimport hazai embrió előállításra),
• a törzsállományból tenyészbika előállítás mesterséges termékenyítésre, illetve természetes fedeztetésre és árutermelő haszonállat előállító keresztezés céljára,
• széles körben egyszeri haszonállat előállító keresztezéssel minőségi vágómarha előállítás.

Ez utóbbi funkciójában a fajta már Magyarországon is bizonyított, 1992 óta közel 7.000 adag bikasperma került a hazai tenyésztőkhöz. A fajta teljes körű vizsgálata folyik és nem kevés tapasztalatról tudunk már ma is a következőkben beszámolni.