Ostffyasszonyfai Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet

Vendégkönyv

Szövetkezetünk hízlalással is foglalkozik. A hízó alapanyagot a húsmarha biztosítja. Végtermék előállító keresztezés folyik melynek során az anyaállományra fehér-kék belga apát rakunk természetes vagy mesterséges módon. Ezekből a keresztezésekből származó szaporulat képezi a hízó alapanyagot melynek minőségi paraméterei kiválóak.

 

Hízlalásra leválasztás után kerül sor. A leválasztás kb. 6 hónapos korban történik.

A hízó istállók mélyalmos rendszerűek. Az etetés etetőkocsival TMR etetésével történik.

A hízlalás végsúlyig történik 600-650 kg, de a piaci igények nagymértékben befolyásolhatják.

Jelenleg a legnagyobb piacot Görögország jelenti.

A FEHÉR-KÉK BELGA FAJTÁVAL VÉGZETT HASZONÁLLAT ELŐÁLLÍTÓ KERESZTEZÉS HAZAI EREDMÉNYEI

Az ellés körülményeinek vizsgálafa

A tudományos igényeket is kielégítő kiértékelésre a már 1993 óta gyűjtött adatok lehetőséget nyújtanak, azonban a tenyésztőknél lévő spermamennyiség kb. fél-egy év múlva a jelenleginél is szélesebb alapot fog szolgáltatni az általános érvényű következtetésekre. A fajtáról, annak használatáról kevés a hazai információ, és a köztudatban általában nem tesznek különbséget a fajtatiszta és a keresztezett borjak születése között.

Az esetleges kételyek tisztázása érdekében az ellésekről két irányú adat-gyűjtést végeztünk: egyrészt a születési súlyról, másrészt az ellés lefolyásáról

A születési súlyokban a keresztezés hatására bekövetkező változások kiderítésére a szentesi vörös (szv.) kortárs fajtatiszta borjakhoz hasonlítottuk a szv x fkb (F1) borjakat a Pankotai Agrár Rt. állományában. Az Ostffyasszonyfai "Petőfi" Mg. Szövetkezetben a hf. borjak születési súlyát vetettük össze a kortárs hf x fkb (F1) borjakéval. Az eredményeket a 4.táblázatban foglaltuk össze. A borjak mindkét fajtánál öt belgiumi bikától születtek. Látható, hogy a születési súly egyértelműen emelkedett, a növekedés viszont nem eredményezett szokatlan súlyértékeket.

A spermát felhasználó tenyészetektől adatszolgáltatást kértünk az ellés lefolytatásáról a következő elvek szerint:

1. a keresztezett tehén fajtája, 2. az összes ellés száma,

      • 3. az ellés lefolyása: - a tenyészetben jellemző átlagos beavatkozással
      • - átlagon felüli segítségnyújtással, - császármetszéssel,
      • - egyéb jelentős beavatkozással.
  • E sorok írásáig 9 tenyészetből kaptunk részletes írásos információt és azokat összesítve az alábbi eredményeket kaptuk:
  • 1. tehénfajták - finn ayrshire, magyar tarka x hf (F1) (R1-R4), hf, magyartarka, szv.

    2. összes ellés száma: 405.

    3. ellés lefolyása - 392 (96,8 ) esetben probléma mentes volt, 11 (2,7 %) ellésnél kellett átlagon felüli segítséget nyújtani, császármetszésre nem került sor, egyéb jelentős beavatkozásra 2 (0,5 %) esetben volt szükség (rendellenes fekvés);

    a problémás esetekből 5 holt ellés volt; az összes ellésből 8 ikerpár született

    A vizsgálat adatai gyakorlatban igazolják az elméleti genetika magyarázatát és teljesen összhangban állnak a nemzetközi szakirodalomban fellelhető beszámolókkal .

    A mai realitások alapján további keresztezésekkel (R1, R2, R3 stb) nem számolunk.

    7

    A haszonállat előállító keresztezésből születeft (F~) borjak hizodalmassága és vágóértéke

    A fkb fajtával végzett végtermék előállító keresztezés egyetlen célja a hizodalmasság és vágóérték minél nagyobb mértékű javítása. Ezen értékmérők vizsgálatára két hizlalási kísérletet végeztünk az 5. táblázatban bemutatott elrendezés szerint

    A hf fajta vizsgálatánál a vágási lehetőségek alakulása miatt az F1 hizlalása 9 nappal fiatalabb korban fejeződött be a kontrollhoz képest. A ténylegesen mért 16 kg-os élősúly többletet mutató F1 csoport valós fölénye így a súlygyarapodással végzett korrekcióval 26,2 kg-ra tehető. A hasított féltestek tényleges súlyában korrekció nélkül is már 11 %-os, majdnem 35 kg csontos hús írható az F1-ek javára. A kísérleti csontozás eredménye 17,7 %-kal jobb színhústartalmat mutat, amely 38 kg értékes színhúst jelent, csaknem 3 %-kal kevesebb csonttal és közel 10%-kal kevesebb izmok közötti faggyúval. Mai árakon számítva a többlet hús értéke állatonként 20.000 Ft-ra becsülhető.

    Külön jelentős eredmény, hogy az F1 csoport az OMMI húsmarha bírálati rendszere szerint végzett küllemi bírálaton átlagosan végső pontszámban 61,7 pontot kapott a kontroll 45,2 pontjával szemben. Ez utóbbiak jelentőségét az élve értékesítésnél és minősítésnél felesleges hangsúlyozni.

    A szv fajtánál végzett keresztezésből ugyancsak hizlalási kísérletet állítottunk be szintén az 5. táblázat felső részében bemutatott elrendezéssel. Itt a beállításkor azonos életkorban mért 24,9 kg-os F1 súlyfölény a kísérlet végére - 281 napos hizlalás után 442 napos korra - 47,3 kg-ra (8,7 %) fokozódott. Ez a vizsgált csoport nagyságára vetítve 615 kg, azaz egy jól megtermett 14-ik példány férőhely és egyéb igények nélkül.

    A közel 9 %-os élősúly többlet a feldolgozási fok emelkedésével hasított súlyban 14 %-ra (41,7 kg), színhúsban pedig 27,1 %-ra (50 kg) növekedett. A többletérték megközelíti a 30.000 Ft-ot.

    A két kísérlet a keresztezés kedvező eredményét kellőképpen alátámasztotta; jobb hizodalmasságról, de még inkább kedvező testösszetételről tanúskodik.

    Hangsúlyozni kell, hogy mindezt - az adott gazdaságban szokásos - a kontrolléval azonos takarmányozási feltételek mellet

    8

    érték el a keresztezettek. Az abrak fehérje kiegészítés nélküli, saját keverésű (kb. 12 % fehérjekoncentrációval) volt, amelyből mindkét kísérletben az élősúly 1 %-nyi mennyiségét adagolták naponta. A 35 % körüli átlagos szárazanyag tartalmú kukoricaszilázsból étvágy szerint fogyaszthattak. A szv kísérletnél ezt ad libitum rétiszéna, a hf kísérletnél lucernaszenázs és szezonálisan répaszelet egészítette ki.

    Mivel pontosan a teljes takarmányfogyasztás nem volt mérhető, ezért annak egzagt elemzésére további kísérleteket tervezünk.

    A gyakorlott állattenyésztő azonban az elmondottakból következtethet, hogy üzemi és nem "laboratóriumi" kísérlet folyt, ahol valószínű energiadús és viszonylagos fehérjeszegény takarmányon híztak az állatok. Alaposan feltételezhető, hogy az árak függvényében a fehérje koncentráció 1-2 %-os emelése a végtermék minőségének további javulását eredményezné

    Mindent összevetve egyértelmű, hogy a keresztezéssel jó minőségű, értékes vágóárú állítható elő. A további feladat a minőségi fölény árban való elismertetése, amely kellő kínálati volumennel mindenképpen elérhető.